Azaz, amikor azt a kérdést tesszük fel, mire érdemes figyelni, akkor nagyjából így lehet összefoglalni:

• Figyeljük meg, van-e probléma az elalvásunkkal. Könnyen alszunk el, vagy sok időt vesz igénybe, mire álomba szenderülünk?
• Milyen az alvásunk minősége? Gyakran ébredünk fel, ki kell-e menni mosdóba? Előfordul, hogy párunk arra ébred fel, hogy horkolunk, vagy hangosan veszünk levegőt, nagyon forgolódunk? Sokat izzadunk éjszaka, vannak-e rémálmaink, hirtelen felriadásaink? Csikorgatjuk a fogunkat, reggel sajog a fogunk?
• Milyen az ébredésünk? Frissen, vagy éppen fáradtan ébredünk? Hány kávé kell ahhoz, hogy beinduljon a nap? Gyakori a reggeli fejfájás, nyakfájás, beáll a vállunk, nyakunk?
• Egy másik fontos terület, amit megfigyelhetünk a hosszan fennálló alvászavar következményeivel kapcsolatos. Van magas vérnyomásunk, pajzsmirigy problémánk, cukorbetegségünk, autoimmun problémánk, refluxunk, gyakori felső légúti gyulladásunk, esetleg idegrendszeri zavar, mint pánik, depresszió, ADHD? Ezek mind olyan esetek, melyekben az egyéb potenciális okok mellett érdemes az alvást is megvizsgálni
• Egy nagyon jellemző terület, hogyan érezzük magunkat napközben? Frissek vagyunk, jó a munkahelyi, iskolai, sportteljesítményünk, vagy gyakran vagyunk álmosak, ködös a fejünk, elalszunk a tárgyaláson, buszon, autóban, színházban, TV előtt?
• Van még egy olyan terület, amire nem sokan gondolnak, mégis rendkívül fontos. Milyen a légzésünk? Nagyon fontos megfigyelése az alvásorvoslásnak, hogy akik szájon vesznek levegőt sokkal hajlamosabbak az alvászavarra. Azaz, orron vagy szájon veszünk levegőt? Éjszaka nyitott szájjal alszunk? Van asztmánk, vagy más légzéssel kapcsolatos problémánk? Gyakran dugul be az orrunk?
• És természetesen a testsúly, BMI index, nyakvastagság, azaz a test fizikai jellemzői is olyan tényezők, melyek növelik az alvászavar esélyét.