A fogszabályozás tehát pozitív hatással lehet a komplex szervezet egészségére, azonban ehhez speciális kezelésekre van szükség. Ez egy új felfogás a fogszabályozásban, amit nemzetközileg 2014-ben vezettek be, és funkcionális paradigmának hívják.

2. Mely életkorban ajánlott a fogszabályozó kezelés megkezdése?

A kezelés megkezdése többnyire 6-7 éves korban a legideálisabb, azonban ez nem örök érvényű. Ebben a korban még  vannak tejfogak is. A korai kezelés célja a fogváltás és az állcsontok fejlődésének támogatása. A funkcionális paradigma azonban a komplex problémakört vizsgálja annak minden összefüggésével. A kezelést sok esetben célszerű akár hamarabb is elkezdeni, hiszen a fogak,  a harapás, a testegyensúly-beállítása a gyermek fejlődését pozitív irányba is befolyásolhatja.

3. A nem megfelelő szájhigiénia emeli a fogszabályozó kezelés kockázatát?

A ragasztott készüléken a lepedékek valóban könnyebben és gyakrabban tapadnak meg. Ha az orvos esetleg gondatlan, és felesleges ragasztót hagy rajta, az nagyban nehezíti a fogmosást. Veszélyfaktornak számít a készülék elmozdulása is, hiszen akkor könnyebben alámennek a baktériumok. E két tényező elkerülése a szakorvos felelőssége. Az ő feladata továbbá, hogy megtanítsa a pácienst a helyes és hatékony fogmosás, szájápolás technikájára is. A páciens feladata pedig, hogy szem előtt tartsa orvosa tanácsait, és rendszeresen részt vegyen a rendelőben történő, szakszerű szájhigiéniás kezelésen.

4. A fogszabályozó viselésének ideje egyes embereknél eltér. Ennek mi az oka?

A korai kezelések a vegyes fogazat miatt megközelítőleg 12 hónaposak, a serdülőkori kezelések 12-24 hónap körül mozognak. Fontos tudunk azonban, hogy a fogszabályozó szakorvosok körében sincs egységes felfogás. Egy páciens, ahány orvoshoz fordul, annyi véleményt fog hallani, melyek egymásnak akár ellent is mondhatnak. Ilyen értelemben nagyon nehéz dolga van a páciensnek eldönteni, hogy számára akkor melyik a legelőnyösebb eljárás, készülék, orvos.

5. Milyen fogszabályozó készülékekhez milyen előnyök/hátrányok tartoznak?

Nagyon sokféle készülék elérhető. Elsősorban vannak ragasztott készülékek és vannak kivehetőek. A ragasztott készüléket, bár nehezebb tisztán tartani, viszont nagy a fogmozgathatóságban alkalmazható kontrollja (olyan mozgatásokat is meg lehet vele valósítani amit a kivehetővel nem), és nem annyira függ a kezelés sikere a páciens együttműködésétől. A kivehető készülékek nagy hátránya a páciens együttműködésétől való függés. Ezeken felül rendkívül sok és akár különleges kezelési módszer, készülék létezik.

6. Járhat mellékhatásokkal a fogszabályozás?

Sajnos azt kell mondanom, hogy egy rosszul kivitelezett kezelés valóban járhat hosszú távú, és egészen távoli mellékhatásokkal. Ezért bír nagy jelentőséggel annak felismerése, hogy a fogak állása nem egy önmagában álló probléma, hanem azt csak az egész test figyelembe vételével szabad értelmezni.

7. Vannak olyan szabályok, melyeket páciensként kötelező követnünk?

Több időt kell szánni a hatékony fogmosásra. Lehetőség szerint olyan ételeket célszerű fogyasztani, melyek nem ragadnak be a készülék részei közé. Szoktam továbbá javasolni a speciális fogköz-tisztító fogkefe rendszeres használatát is.

+1 A dohányzás befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát?

A dohányzás fokozza a lepedék képződését, a gyulladásra való hajlamot, és a szájüregi rák kockázatát is erősíti. A szép mosoly és jó testtartás legyen a trendi, ne a cigi:)))

Dr. Hermann Gábor