TÖNKRETETTE AZ ÉLETÉT A FOGSZABÁLYOZÓ KEZELÉS
A TV2 Tények műsorában szerepelt a héten egy hölgy szomorú esete. A riport lényege az, hogy évekkel korábban, érettségije előtt kapta meg a fogszabályozó készüléket. A kezelés célját nem ismerjük, csak azt, hogy eredetileg 3 évre tervezték a beavatkozást. Egy ilyen hosszú idő azt jelentheti, hogy sok minden volt tervbe véve.
A kezelést ugyanakkor 1,5 év után meg kellett szakítani, mert a hölgy tünetei annyira felerősödtek, hogy a kezelést nem lehetett tovább folytatni. Az riportból az derül ki, hogy hatalmas fájdalmak gyötörték a pácienst. Ezen felül ráadásul dadogás, nyálképződési zavarok és nőgyógyászati panaszok merültek fel, sőt az arca is deformálódott az elmondottak szerint. Ezek egyenként is durván hangzanak, nem hogy így halmozottan.
Mi állhat ezek mögött?
Anélkül, hogy ismerném az eset részleteit megpróbálom kielemezni a történetet. Nem tisztem annak eldöntése, hogy az említett tünetek jelen voltak-e már a kezelés előtt valamilyen formában. Ezt kiderülhet egy olyan vizsgálati anyagból, amit a kolléga készített a kezelés előtt, vagy más korábbi orvosi leletekből.
Azaz tegyük fel, hogy ezek a tünetek tényleg a kezelés alatt jöttek elő.
A kérdés, hogy ennek mi lehet az oka?
Először a szakmai hibákkal foglalkoznék. A riportban elhangzik egy kifejezés: Műhiba. Ezt mondjuk egy másik kolléga mondta ki, nem egy hivatalos bíróság, azaz ennek a per-értéke nem sok. Véleményem szerint nem kis felelősség mondjuk egy szenvedő páciensnek ezt kinyilatkozni. Ugyanis még a bíróságnak is nehéz egy műhiba megállapítása a fogszabályozó szakmában. Sajnálatosan 110 év után ebben a szakmában nem nagyon léteznek olyan szakmai standardok ami alapján egyértelműen ki lehet ilyet nyilvánítani. Nagyon sok kezelési iskola van és megdöbbentően egymásnak ellentmondó kezelési elképzelések lehetségesek ugyan arra az esetre. Bíróság, vagy szakértő legyen a talpán, aki ki tud igazodni ezen. Egy kezelés sikerét csak az adott orvos által adott kezelési terv függvényében lehet megítélni.
Mi lehet műhiba tárgya?
Leginkább az, hogy valami nem jó irányba megy, azt az orvos nem veszi észre, vagy ha észre veszi, nem tájékoztatja a pácienst és nem tesz semmit a hiba elhárítása érdekében.
Vagy a kezelés elején az orvos nem vett észre valamit, ami miatt esetleg nem lett volna szabad elkezdeni a kezelés. Ezt kicsit félve írom le, mert egyáltalán nem biztos, hogy a leírt tünetek előfordulása előre jelezhető a hagyományos röntgen, gipszminta és szájvizsgálat segítségével.
Az, hogy nem jobbra, hanem balra, vagy nem előre, hanem hátra mozgat fogat megítélésem szerint nem feltétlenül lesz műhiba egy perben. Ehhez kellene az, hogy a szakma egyértelmű standardokkal rendelkezzen. Márpedig olyan nincs.
Azt joggal feltételezhetjük, hogy a tervezett kezelés felénél nem látunk befejezett állapotot, azaz most a harapás nem tökéletes.
A nagy kérdés ekkor jön: Mi az a kezelés, ami ilyen heves és szélsőséges állapotot tud létrehozni? A jelenlegi harapás lehet oka a tüneteknek?
Arc deformáció:
Érdekes módon a TV2 volt az mely leközölte annak a férfinak a riportját, aki pert nyert korábbi fogszabályozó orvosa ellen a fej deformációja miatt. Az arc deformációja két értelemben lehetséges. Mint korábban egy posztban említettem sajnos egy fogszabályozó kezelés valóban képes az arc szimmetriájának és megjelenésének megváltoztatására, akár szándékosan, akár nem szándékosan. Az úr esete kapcsán egy példa, hogy egy csontban levő szemfogat próbálnak levontatni a fogsor már szájban levő fogaihoz. A szemfog sajnos nem mozdul, mert a csonttal összenőtt. Így az erő ami összeköti a szemfogat a fogsor többi fogához nem a szemfogat fogja lemozdítani, hanem a fogsort húzza fel. Van ilyen. Ha ezt egy kolléga nem veszi észre, a felső fogsor azon oldala, ahol a szemfog van, teljesen meg fog billenni. Ennek következtében az alsó állcsont el tud csúszni abba az irányba és már meg is van az arc aszimmetrikus eltorzulása.
Hasonló billenést és alsó állcsont oldalra, vagy hátra esést tud produkálni más kezelés is. Valójában ez sokkal kifejezettebb akkor, ha a testben eleve van működési aszimmetria.
Gerincferdülés, csigolya sérv, csípőprobléma nagyon sok esetben jár együtt az arcon látható aszimmetriával, vagy arra hajlamosító működési aszimmetriával.
Azaz ezek valamelyike simán előfordulhat.
Ugyanakkor az arcon való változás lehet a lágyrészek, izmok és beidegzés változása is. A nagy fájdalom miatt feltételezhető, hogy az arcot beidegző izmok működése is megváltozott. Ha ez az állcsont hátra esésével is együtt jár, simán lehet ok az arc eltorzulására.
Honnan jön a fájdalom?
Nagyon könnyű lenne azt mondani, hogy az orvos az átlagosnál sokkal nagyobb erőket alkalmazott. Persze erre van esély.
Viszont azt is feltételezhetjük, hogy ezek a heves fájdalmak nem biztos, hogy csak az előírtnál nagyobb fogszabályozó erőktől jöttek.
De akkor honnan?
Itt jön egy nagyon közhelyszerűen hangzó kifejezés. Egyéni érzékenység. Nem a fájdalmat akarom elvitatni. Egyszerűen vannak emberek, akiknél a fogszabályozó kezelés sokkal hevesebb reakciókat vált ki. Én is láttam már olyan pácenst, akinek hónapokig semmilyen problémája nem volt a kezeléssel és hirtelen fájdalmai lettek egy olyan kezelési szakaszban, amikor különös változás nem volt sem a kezelés irányában sem minőségében. Ennél a páciensnél a kezelés ideiglenes szüneteltetése elmúlasztotta a fájdalmat és később lehetett folytatni a kezelést.
Azaz két lényeges dolgot lehet megállapítani: A fogszabályozó kezelés akármilyen gondossággal is járunk el egyfajta trauma. Szerencsére a legtöbb páciens testének ez nem jelentős beavatkozás.
Viszont van egy nagyon érdekes kérdés. Mi dönti el, hogy egyikünknek meg sem kottyan a kezelés, másnak meg problémát okoz?
Van egy olyan kifejezés, hogy Individual Compensatory Capacity. Azaz egyéni kompenzációs kapacitás. Ez az a képességünk, hogy a külvilág ingereire hogyan reagálunk, mekkora mértékben tudjuk elnyelni a különböző traumákat. Ez természetesen nem állandó, befolyásolja stressz, kimerültség, élethelyzet.
Azaz egyszerűen vannak olyan páciensek, akiknek a fogszabályozás előtt fel kell tölteni ezt a kis elemet annak érdekében, hogy az esetleges mellékhatásokat elkerüljük, vagy esélyüket csökkentsük.
Nyálelválasztás, nőgyógyászati problémák.
Ezek már nagyon messzire vezető szálak. A krónikus fájdalom kimerítheti a szervezetet és felerősíthet korábbi problémákat, vagy akár újakat is hozhat elő. Elvileg feltételezhető olyan is, hogy a fej feszültsége, az első nyaki csigolya elcsúszása befolyásolja a X. agyideg, működését, ami a vegetatív funkciókkal függ össze. Ezek bizonyítása szinte lehetetlen, ezzel együtt érdemes körüljárni
Az esetből le lehet vonni néhány tanulságot:
- Érdemes lenne egy olyan diagnosztikai módszert kifejleszteni a fogszabályozás területén, amivel az egyéni érzékenység feltárható. Ameddig ilyen nincs maradnak olyan mérések, hogy már jelen levő fájdalom (pl, migrén, fejfájások), állkapocs ízületi probléma, gerinc probléma, arc és test aszimmetriák, alvási problémák. A legszerencsésebb ha a fogszabályozás előtt a testet feltöltjük. Erre én a Dsmile Tréninget szoktam javasolni, vagy nagyon kifejezett kimerültség esetén a funkcionális medicina nyomelem és esszenciális tápanyag pótlását. Nem egyedi, hogy valakinek előjönnek tünetek a fogszabályozás alatt.
- Egy teljes testet érintő funkcionális zavar kezelése nem lehetséges csak fogszabályozással. A riportban említett kolléga nagyon bátor, hogy azt állítja, a hölgy problémáit meg tudja oldani egy kezeléssel. Én nem lennék ennyire bátor, biztosan egy funkcionális team keretén belül kezdenék bele a kezelésbe. Direkt és gyakorlatokon alapuló testkezelés, nyomelem és más tápanyag pótlás
- A test valószínűleg nagyon kimerült és ezt meg kell erősíteni. A funkcionális orvosláson és a fogazat stabilitásán kívül valószínűleg a lelki megerősítést is javasolnám. A tünetek enyhítése az első és a fogszabályozás csak akkor jöhet szóba, ha a test stabilizálódott. Ha a fogazat stabilizálása szükséges, azt addig harapás emelő sínnel lehet megoldani.
Meggyőződésem, hogy bár a sok tünet a fogszabályozó kezelés alatt alakult ki, pusztán a fogak át, vagy visszaállításával nem lehet orvosolni azokat.
Dr. Hermann Gábor