Menü
A SIKERES FOGSZABÁLYOZÁSI LOGOPÉDIA TITKA
Mit tudunk a logopédiáról?
Hangok képzési zavarainál szokták javasolni, meg néha akkor, ha a nyelésnél valami nem megfelelően működik. Ennél természetesen lényegesen többet tud a logopédia de nagyjából be kell hogy valljuk ez az amit átlagban egy páciens tud.
Meg még azt, hogy néha a fogszabályozó orvos is ad beutalót logopédiára.
De tényleg mit is csinál a logopédus? És egyáltalán mi történik ott, mi értelme van annak, hogy oda jár a gyerek (vagy felnőtt)?
Márciusban van a logopédia napja. Ez egy nemzetközi esemény, amihez csatlakozott a magyar logopédiai közösség is. Az egyik program volt a XXII kerületi szakszolgálat konferenciája. Több mint 300 logopédus vett rajta részt az ország minden részéről.
Itt beszéltünk a logopédia és a fogszabályozás kapcsolatáról.
Ez a kapcsolat nagyon nagy múltra tekint vissza. Ezzel együtt nem nevezhetem sikeresnek.
Ha az lenne, akkor természetes lenne, hogy szinte minden fogszabályozó páciens részt venne logopédia kezelésen. Ha sikeres lenne az együttműködés, akkor nagyjából tudnánk, hogy mi is történik egy ilyen kezelés alatt.
Ha sikeres lenne, nem is kellene megírnom ezt a blogot.
Azaz miért kell szerencsétlen gyereket még a logopédushoz is elvinni? Nem elég, hogy a fogszabályozásra is járnia kell?
Ugye, ismerős kérdés?
A válaszhoz egy kicsit vissza kell lépni a fogszabályozás témájához. Mi is a fogszabályozás célja? Miért is alakulnak kuszán a fogak?
Az elmúlt évtizedekben azt gondolták, hogy a fogazat kuszasága az öröklés miatt alakul úgy ahogy alakul. Ez a szemlélet annyira elterjedt, hogy nagyjából nem is érdekelte a szakmát más csak a fogak és a csontok. Így a kezeléshez csak mintát, meg röntgeneket nézegetett az orvos, majd döntött fogszabályozásról, foghúzásról, műtétről.
Ezzel egy baj van.
Ez a felfogás gyakorlatilag megbukott. Ez durván hangzik de nagyon nehéz másképpen értelmezni. Ennek több oka van, több blogomban ki is térek ezekre az okokra.
Itt csak két részt emelek ki.
A genetikai elmélet bukása az, hogy a környezeti hatások felül tudják írni, befolyásolják a DNS információját. Azaz egyáltalán nem kötelező, hogy minden amit látunk csak és kizárólag genetikai okok miatt alakul úgy ahogyan kialakul. A genetika helyett már inkább epigenetikáról beszélünk.
És mit nevezünk környezetnek a fogszabályozás területén?
Hát azokat az izmokat, amikkel elfelejtettünk foglalkozni az elmúlt évtizedekben. Azaz a másik ok a fogakat és az állcsontokat körül övező izmok rendszere és azok működése.
Az alsó állcsont egy nagyon érdekes csont. Egy független csontról beszélünk, amit izmok sokasága “tart” a fejen, a testen. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a felfüggesztő izmok hogyan működnek. A felfüggesztő izmok lehetnek egyensúlyban, vagy éppen feszültségben. A feszültségnek viszont számtalan megjelenési formája lesz.
Állkapocs ízületi probléma, nyelési probléma, ami kihathat az állcsont helyzetére és a fogak állására is.
Gondoljunk csak bele, hogy amennyiben a fogakat körülvevő izmok folyamatos feszültségben vannak akkor azok a fogakat nyomni fogják az egyik irányban.
Hasonlóan az állkapocs fejlődése és helyzete is az izmok által lesz befolyásolva.
Azaz az állkapcsok mérete, helyzete nem genetikai okok miatt lesz olyan, amilyen, hanem az izmok egyensúlya, vagy éppen az egyensúly felborulása miatt.
Nagyon nagy különbség.
Nos itt érkezünk vissza a logopédia és a fogszabályozás kapcsolatához.
Mit csinál a logopédus a fogszabályozás érdekében?
Röviden lelazítja azt az izom feszültséget, ami folyamatosan nyomja a fogakat és az állcsontokat.
Nagyon nagy segítség.
Ha az a célunk, hogy a fogszabályozó kezelés a lehető legkevesebb mellékhatással járjon és a kezelés a lehető leg-biológiaibb módon történjen egyszerűen nem nélkülözhetjük a logopédiát.
Két kérdés van még:
Hogyan tudjuk még hatékonyabbá tenni a logopédiát és hogyan tudjuk megtervezni úgy a kezelést, hogy a család ne érezze azt, hogy 100 helyre kell vinni a gyermeket.
Erre is van megoldás. Egyrészt kidolgoztunk egy olyan protokollt, hogy a páciens számára átlátható legyen, a kezelés alatt ki, mit csinál, melyik kezelés következik.
A másik megoldás pedig egy olyan kombinált tréningprogram ami során nem kell végtelen számú kezelésre eljárni. A kombinált program általában 3-4 hónapos, azaz van konkrét eleje és vége, a páciens perdig egyértelműen látja és össze tudja hasonlítani a változást. Ezt a programot Dsmile Body Balance Tréningnek hívják.
Eljött a logopédia napja. Ez már a fogszabályozás és a logopédia kapcsolatának egy új dinemenziója. Erről szólt az előadásom és ezt fejlesztjük egyre többen a világon. Az új felfogású funkcionális fogszabályozás a legtermészetesebb módszer a szép és egészséges mosoly érdekében.
Dr. Hermann Gábor
