Dr. Hermann Gábor
Fogszabályozó szakorvos, alvásfogorvos, egészségközpontú fogszabályozás-specialista blogja
Stressz és fogászat, fogszabályozás
A stressz nem tesz jót a testünknek. A hosszan tartó stressz kimeríti a tartalékokat és az orvoslás egyre több krónikus megbetegedés okaként ismeri el. Ráadásul, az utóbbi évek különösen stresszesek és nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is érinti. Most azzal foglalkozunk, hogyan hathat a stressz jelenléte a fogakra és hogyan befolyásolhatja a fogászati, fogszabályozó kezelést.
Dr. Hermann Gábor
Fogszabályozó szakorvos, alvásfogorvos, egészségközpontú fogszabályozás-specialista blogja
Stressz és fogászat, fogszabályozás
A stressz nem tesz jót a testünknek. A hosszan tartó stressz kimeríti a tartalékokat és az orvoslás egyre több krónikus megbetegedés okaként ismeri el. Ráadásul, az utóbbi évek különösen stresszesek és nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is érinti. Most azzal foglalkozunk, hogyan hathat a stressz jelenléte a fogakra és hogyan befolyásolhatja a fogászati, fogszabályozó kezelést.
Stressz és fogszabályozás
Amikor stresszről beszélünk, a legtöbb embernek többnyire először egy szorongó ember képe ugrik be. Pszichés stressz. Valóban, a legtöbbet a stressz pszichés vonatkozásáról hallunk, de ha a stresszt feszültségnek is nevezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy az emberi testen belül más fajta feszültségek is kialakulnak, különösen, ha a fogászat, állcsontok szempontjából vizsgáljuk.
A testi feszültség, feszültségi blokkok a test izmait, kötőszöveti hálózatát és az ízületeket érinti. Létrehozhatja sérülés, túlfeszítés, rossz testtartás, egy belső szerv problémájának kivetülése (és persze lelki folyamat). A lényege, hogy valahol a test izom-kötőszöveti rendszerében blokk keletkezik és ez vagy az adott helyen, vagy az izom és kötőszöveti hálózaton keresztül érint távolabbi területeket is.
A test-terápiás iskolák leírnak különböző izom és kötőszöveti összefüggéseket és rámutatnak, hogy például egy állkapocsízületi feszültség létrejöhet nyaki, vagy háti gerincproblémája miatt, vagy akár távolabb, az alsó végtagokon levő okok miatt is kialakulhat. Ez az összefüggés igaz lehet fordítva is, azaz felborul állkapocs ízületi funkció is kihathat a test távolabbi területeire és így a testtartásra.
Oxidatív stressz
Egy másik kevésbé ismert stressz-jelenség az un. Oxidatív stressz. Ennek nem csak táplálkozási okai lehetnek, de rámutat arra, hogy a táplálkozással nem csupán az emésztőrendszerre hatunk pozitív, vagy negatív módon, de az egész szervezetre.
És természetesen ott van a klasszikus lelki stressz, ami végeredményben az emésztésre, test tartóizmaira is kihathat. A stressz, testi és lelki feszültség oka életmód is lehet, sőt nagyon sok esetben elég az életmód megváltoztatása. Gondoljunk például a felnőttek és gyermekek kék fénynek való kitettségére, arra, hogyan néz ki egy átlagos serdülő és felnőtt alvási rutinja.
Stressz és alvászavar
A stressz okairól és kezelési lehetőségeiről nagyon sok életmód blog, szakmai cikk és könyv szól. A kérdés ebben a blogban az, hogyan hat mindez a fogakra, vagy éppen a fogászati, fogszabályozó kezelésre.
A stressz-állapot egyik klasszikus tünete az alvászavar. Az alvászavarok leggyakoribb csoportja az un. Légzés Típusú Alvászavar. Ez azt jelenti, hogy a légutak időleges beszűkülése jön létre, ami vagy horkolással, vagy horkolás nélkül de végeredményben a beszűkülés miatt csökkent oxigénbevitelt jelent és gyakori felébredésekkel, szélsőséges esetben ideiglenes légút-elzáródással (alvási apnoe) jár.
Ennek az alvászavarnak egyik tünete a rágóizmok feszültsége, ami fogszorításban, fogcsikorgatásban nyilvánul meg. Ezek az izomfeszültségek sokkal nagyon erőhatást jelentenek, melyek hosszú távon megviselik mind a fogakat (fogkopások), a fogínyt (fogíny-visszahúzodás), a fogakat tartó csontszerkezetet (fogágy pusztulás, akár fogágy gyulladás) és az állkapocsízületet és a rágóizmokat. A reggeli szájzár, ízületi kattogás, kopás és a reggeli izomfájdalmak, fejfájások mind ide tartoznak. Nagyon sok időbe telt a szakmának felismerni, hogy bár a fogak és állcsontok szintjén jelenik meg, a valós megoldás nem (csak) fogászati lesz, hanem egy csapatkezelés, ami végeredményben az alvásminőség javítását tűzi ki célul.
Azaz a korszerű állkapocsízületi terápiás protokoll nem csak direkt az állkapocsízületre hat, hanem a rágóizmok teljes test-összefüggéseire is, valamint minden lehetséges módon igyekszik a test stressz-szintjét csökkenteni. Ugyanez vonatkozik az alvászavaros páciens csapatkezelésére is.
Hogyan vegyük a stresszt figyelembe egy fogászati, vagy fogszabályozó kezelés során?
A pandémia, a háború, a válság a felnőttek feszültségén keresztül a gyermekeket is érinti. Mivel a klasszikus fogszabályozó, vagy fogászati kezelés előtt nem tudjuk felmérni, hogy a test mennyire van kimerülve, egy kicsit lutri, hogy az adott kezelés milyen rizikókkal járhat.
Klasszikus eset, hogy elindul egy rutin, egyszerűnek kinéző fogászati, vagy fogszabályozó kezelés és az új fogmű, vagy egy átlagos kivehető, láthatatlan fogszabályozó készülék lesz egy olyan “utolsó csepp a pohárban” jelenség, ami miatt előjönnek tünetek. Az egyik ilyen tünet, hogy a vadonatúj híd, vagy korona harapásának beállítása végtelen hosszúra nyúlik. Egyszerűen nem komfortos a páciensnek. A kivehető, sínes láthatatlan fogszabályozó készülékek viselése mellett a páciens azt veszi észre, hogy nem érnek össze a hátsó fogai úgy, ahogyan a kezelés előtt, rosszabb esetben az állkapocs elcsúszik az egyik oldalra és/vagy kialakul egy állkapocs ízületi panasz.
Ezek mind azzal függnek össze, hogy a test már olyan szinten tele volt stresszel, hogy a fogászati kezelést is stressznek élte meg és teljesen kibillentette a testet. Minél nagyobb egy fogászati, fogszabályozó kezelés beavatkozási szintje, annál jobban ki vagyunk téve ennek a jelenségnek.
Egy másik stressz jellegű kihívás a harapás célzott megváltoztatása. Sokszor van, hogy fogak elvesztése (akár 1-2 fog elvesztése is, de ha több fog hiányzik, akkor nagyobb eséllyel) a harapás megváltozását hozta. Az alsó állcsont hátrébb és esetleg valamelyik irányba elcsúszott. Azaz, a terápia célja, hogy a harapást megváltoztassuk, az alsó állcsontot egy új helyen stabilizáljuk. Bár sok jel alapján tudjuk, hogy ez jó irány, annak érdekében, hogy a test ezt jól fogadja, elkerülhetetlen, hogy a rágóizmok, nyelésben részt vevő izmok lazításával foglalkozzunk. Ez pedig lehetetlen, ha a test stresszelt.
Végeredményben elmondhatjuk, hogy egy fogászati kezelés nagyon ki van téve annak, hogy a test stressz-szintje beleszól a kezelésbe. Az emberi test összetett rendszer és teljesen érthető is, hogy ilyen jelenségekkel is foglalkoznunk kell. Egy holisztikusan gondolkodó orvos, fogorvos számára ez nem is kérdés. Ami viszont feltűnő (bár nem meglepő) hogy már minden korosztály, az egészen kis gyermekek is érintettek és a páciensek nagy része ebbe a kategóriába tartozik.
Azaz a kezelési rendszert úgy kell megalkotni, hogy a lehető legnagyobb mértékben felkészítsük a testet a kezeléssel járó változásokra, kihívásokra. A HermannOrtho-ban ez a jelenség volt az egyik legfontosabb ok, ami miatt átalakítottuk a rendszert és már csak egészségközpontú kezeléseket végzünk. Csak így van lehetőségünk hatni a testi feszültségekre, az alvásminőségre, a neurológiai rendszer egyensúlyára, a légzésre. Ez az, amivel még hatékonyabbá váltunk az állkapocs ízületi terápiában és a foghúzás/állcsontsebészet nélküli kezelésekben.
A HermannOrtho missziója
Szerencsére világszerte alakultak olyan szakmai csoportok, melyek ezt az új kezelési felfogást képviselik. A HermannOrtho Professzionális Fogszabályozás Magyarország első egészségközpontú fogszabályozó rendelőjeként biztosítja azt a kezelést, mellyel nem csak a foghúzás nélküli kezelés valósul meg, hanem a fogak kuszasága mögött álló izomműködés és funkció helyreállításával a testtartás, alvás, iskolai- és sportteljesítmény is javul.
Kérdésed van? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Rendelő:
1036 Budapest, Bécsi út 85.
Rendelési idő:
Hétfő: 09:00-14:00
Kedd: 09:00-19:00
Szerda: 09:00-17:00
Csütörtök: 09:00-19:00
