Dr. Hermann Gábor
Fogszabályozó szakorvos, alvásfogorvos, egészségközpontú fogszabályozás-specialista blogja
A fogak állása egy genetikai adottság. Ezen az információn nőtt fel sok fogszabályozó generáció és páciensként is ezt halljuk a rendelőkben. Ez a megállapítás az alapja a legtöbb fogszabályozó kezelési tervnek és az alapja sok foghúzásos és állcsont-sebészi döntésnek.
A kérdés az, hogy ha mondjuk ez nem teljesen igaz, van más tényező is, akkor azt milyen módon vegyük figyelembe?
Dr. Hermann Gábor
Fogszabályozó szakorvos, alvásfogorvos, egészségközpontú fogszabályozás-specialista blogja
A fogak állása egy genetikai adottság. Ezen az információn nőtt fel sok fogszabályozó generáció és páciensként is ezt halljuk a rendelőkben. Ez a megállapítás az alapja a legtöbb fogszabályozó kezelési tervnek és az alapja sok foghúzásos és állcsont-sebészi döntésnek.
A kérdés az, hogy ha mondjuk ez nem teljesen igaz, van más tényező is, akkor azt milyen módon vegyük figyelembe?
Egyáltalán mi az alapja annak, hogy a fogak állása öröklött?
Nos a szakma születése (1900-as évek) óta folyik a kutatás és vita arról, hogy mekkora az aránya a genetikának és a környezetnek. Ezt a dilemmát a modern genetikai módszerek sem tudták feloldani. Ebben a cikkben is csak az a politikailag korrekt megállapítás olvasható, hogy részben a genetika és részben a környezet az ok a harapási rendellenességek kialakulásában.
Ráadásul az is egy nagy kérdés, hogy valóban fejlődési rendellenességgel állunk, ahogyan a hivatalos álláspont tartja?
Ez konkrétan azt sugallja, hogy felnőttkorban már nem korrigálhatók egyes elemei az arckoponyának. Az állkapocsízület nem képes az átépülésre, az állcsont nem képes a formai átépülésre. Ennek egyik nem is friss kritikája az un. Wolf Törvénye. Ez konkrétan annyit ír le, hogy a csont és izom küzdelmében mindig az izom győz, azaz az izmok képesek változást létrehozni a csontokon.
Egyrészt a szakma a legmodernebb genetikai vizsgálatok birtokában is csak annyit tud megállapítani, hogy a fogszabályozási eltérések oka részben genetikai, részben környezeti.
A környezeti hatás, ami a fogakra és az állcsontokra hat, az izmokon keresztül fejti ki a hatását. Ez a belső izomzat (=Nyelv), külső izomzat (=Ajak és Orca Izomzat) és Rágóizmok rendszere. Ideálisan ezek az izmok meghatároznak egy un. Neutrális zónát, amiben a fogak elhelyezkednek. Amennyiben megváltozik az izmok működése, megváltozik a neutrális zóna és elmozdulnak a fogak, valamint elmászik az állcsont. (akár elferdül az arc).
Mit tudunk még? Pl azt, hogy az izmok munkáját és erejét befolyásolja a légzés és fejtartás. Ugyanis a szájlégzés, bármi miatt is alakul ki azzal jár, hogy a nyelv lent marad a szájfenéken és ezzel megváltoztatja az izomegyensúlyt. Ez a klasszikus mint arra, amikor a nyelv nem fejt ki fejlesztő hatást a felső állcsontra és az szűkké válik. A szájlégzés másik következménye általában az alsó állcsont hátra helyeződése, de az is, hogy az arcüregek nem kerülnek átszellőztetésre és az arc-közép sem fejlődik.
A rágóizmok egy teljesebb izomrendszer részei, azaz az izmok feszültségét csak rendszer-szerűen lehet megítélni. Ezért van jelentősége a testkép vizsgálatának, az ülés, járás és sport szokásoknak elemzésének és korrekciójának.
A nyitott száj, alsó állcsont hátrahelyezése magával hozza az alvászavar esélyét. Ezért erre a listára felkerül az alvászavar is. Az alvászavart létrehozhatja más tényező is, de az un. légzés-típusú alvászavar nagyon gyakori és annak hajlamosító tényezője a szájlégzés és szűk felső állcsont.
Az alvászavar beindít két másik folyamatot, ezek pedig egyrészt a növekedési hormon-termelődés zavara (pl lelassult fogváltás az alvászavaros gyermekeknél) és alvásidő alatti regeneráció elmaradása miatti szervezeti stressz (és figyelemzavar, viselkedési zavar).
Ugyanakkor a mélyebb összefüggésekben van egy másik vonal is. Az izmok működésének és erejének irányítója az idegrendszer. Amennyiben a test kétoldali izomzatának beidegzésében, vagy egyes izomcsoportok túlfeszülésében, lazaságában az idegrendszer is szerepet játszik, azzal is illendő foglalkoznunk. Sok páciensen látunk féloldalas izomműködést, ami az arc és est aszimmetriák kezelésében rendkívül fontos tényező. Ezért foglalkozunk az elemi reflexekkel és a kétoldali izomműködés szempontjából lényeges neurológiai alapokkal.
Sok neurológiai kutatás mutat rá, hogy a fejlődésneurológiai zavarok, de pl. az Alzheimer is összefügg a táplálkozással. A szájlégzések kapcsán ugyancsak felmerül, hogy a felsőléguti megbetegedések, gyakori gyulladások összefüggnek a szervezet általános gyulladásos állapotával és így az emésztéssel, táplálkozással. Azaz, ez egy fontos tényező lesz a test általános stressz-állapotának csökkentésében.
Az általános gyulladásos állapotok, gyakori felső légúti megbetegedések krónikus megbetegedések esetében érdemes megvizsgálni a környezeti hatásokat, penész jelenlétét a lakásban, vagy más irritáló tényezőt.
Mind a légzés, mind a test általános izgalmi állapota, de a táplálkozás is egyfajta stressz-helyzet. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a fennálló izomfeszültség, légzési zavar mögött tekintsünk a pszichés stresszre is. Selye János óta nem kell különösen bizonygatni, mekkora kimerítő hatása van az emberi testre a krónikus stressznek. Ez a fogszabályozó kezelésben többszörösen is érdekes. Az alvászavarok egyik megnyilvánulása a fogcsikorgatás, fogszorítás, de hasonlóan a száj körüli izmok, rágóizmok napközi működését is nagymértékben befolyásolja a stressz. Itt említést érdemel minden olyan trauma is, ami meghatározza mindennapjaink tudatalatti döntéseit.
Érdekes megnézni az un. ACES Vizsgálat megállapításait. Szerencsére nagyon sok olyan modern eljárás van, ami segít ezeknek a stressz-faktoroknak az oldásában.
Visszautalnék arra, hogy miért is vagyunk itt:)
A fogak állásának többrétegű összefüggésrendszerét vesszük végig. A genetikai okok mellett a környezeti hatásokat nézzük át és azok rétegszerű, de egyszerre oda-vissza ható összefüggéseit vizsgáljuk.
Utolsó tényezőként nem lehet kihagyni az életmód szerepét sem. Egyrészt azért, mert a test, az izmok és csontok változása hosszabb idő alatt megy végbe és a folyamatok már sokkal korábban beindultak, míg létrejött a látható változás. Ugyanakkor az oki kezelés, mely a fogak, csontok visszaállítása mellett a mélyebb összefüggésekkel is foglalkozik valahol egy életmódváltás lesz. Minimum azért, mert a gyakorlatokat valahol be kell illesztenünk a mindennapokba, de természetesen leginkább azért, mert felismerjük, hogy végeredményben a fenti összefüggésben egy sor egyéb területen javíthatjuk az egészségünket, alvásunkat, koncentrációs szintünket, teljesítményünket.
Akit érdekel ez az összefüggésrnedszer és érdekli, mit tehet az egészségközpontú fogszabályozás és funkcionális medicina az egészségéért, várjuk szeretettel egy személyes konzultáción!
1036 Budapest, Bécsi út 85.
hétfőtől csütörtökig 08:00-19:00
ingyenes videó
Add meg a keresztneved és az e-mail címed, aztán már küldjük is neked a videót!