HATALMAS TÉVEDÉS A FOGSZABÁLYOZÁSBAN, AVAGY A FOGHÚZÁS MÍTOSZA

Motto:

Mit tesz egy autógyár, ha a biztonságosnak vélt új modelljéről kiderül, hogy nem is annyira biztonságos?

Képzeljünk el egy olyan helyzetet, hogy egy autógyár éppen bemutatja a legújabb modelljét! A modell egész jól fogy, és a bemutatás után nem sokkal a nemzetközi és független ADAC törés-tesztet végez az autóval. Ekkor jön a hidegzuhany. A biztonságos autóról kiderül, hogy az elvárt 5 csillag helyett csak 3-at kap. A biztonságosnak vélt autó nem is képes annyira megvédeni az utasokat, mint amennyire hitték.

Hatalmas csalódás az autót vásárló vevőknek, az egész piacnak.

Mit tehet ilyenkor az autógyár a tekintély megvédése érdekében? Visszahívja a modellt, de legalábbis azonnal fejleszti az autót, és új teszten bizonyítja, hogy javult a biztonság. Logikus, ugye?

Nos nézzünk egy másik példát!

Vegyük a fogszabályozást és azt a kezelés-tervezési dogmát, ami a következő módon szól: A leggyakoribb fogszabályozási eltérés a fogak torlódása. A torlódások esetében általában fogat kell húzni, mert csak ezzel a módszerrel biztosíthatjuk, hogy a fogak és a harapás a kezelés végén ne mozduljon vissza. Ezt hívják stabilitásnak. Azaz, a foghúzás azért szükséges, hogy a kezelés végeredménye stabil legyen. Természetesen a foghúzásnak más oka is lehet, de az egyik leggyakoribb érvelés a stabilitás. A foghúzás nélkül készült fogszabályozás után a torlódás könnyebben visszaalakul, amíg a foghúzással járó kezelés stabilabb.

Ez a szemlélet él több tíz éve, fogak millióit húzták ki, sőt húzzák ki a mai napig világszerte.

Nos a rossz hír az, hogy ezeket a fogakat ebben az értelemben teljesen feleslegesen húzták ki.

Durván hangzik ugye?

A helyzet az, hogy ennek a dogmának a cáfolata nem is új. Az amerikai Washington State University-n professzor Little és csapata már a 90-es években elvégezték azokat a vizsgálatokat, melyek során befejezett fogszabályozó kezeléseket vizsgáltak. Több évvel a kezelés után azt vizsgálták, hogy mennyire marad stabil a végeredmény… A vizsgálat lehangoló. Sem a foghúzással járó, sem a foghúzás nélküli kezelések nem maradnak stabilak. Ebben ráadásul a bölcsességfogak kinövése sem befolyásoló tényező. A stabiltásra még más bejegyzésekben visszatérek.

Jelen esetben viszont megállapíthatjuk, hogy jelenkori a fogszabályozó kezelések eredménye nem stabil. Azaz, ha szeretnénk az elért eredményt fenntartani, akkor élethosszig tartó helyfenntartó készülék viselése szükséges.

Ezt a tényt még aránylag könnyebben fel lehet dolgozni. Az a páciens, aki hónapok munkáját fektette egy sikeres kezelésbe, és nem kevés pénzt áldozott rá, felvállalja, hogy esténként egy helyfenntartó készüléket visel.

Ennél égetőbb viszont a kérdés:

Akkor miért is kell kihúzni a fogakat?

  • Hol van az autógyár példáját követő visszahívás, fejlesztés?
  • Hol az professzor, aki kiáll a foghúzást tanítók közül és elnézést kér?

Sehol.

A mai napig egyetemek, professzorok, tanfolyamok továbbra is ugyanezt a dogmát tanítják:

“A foghúzás azért szükséges, mert az a stabilitás kulcsa.”

Nagy dráma ez a szakmai hitelességnek, nagy dráma ez a pácienseknek.

Egészséges fogak milliói hullanak el egy elavult és érvénytelen dogma miatt.

Ráadásul nem csak ez az egyetlen tévedés, ami miatt sokkal agresszívebb kezelések történnek a fogszabályozásban. Ezekre ugyancsak kitérek még.

Ideje lenne a szakmai megújulásnak.

Ideje lenne átgondolni, hogy akkor mi alapján tudjuk eldönteni, hogy mi is a megfelelő kezelés egy páciens számára.

Ezért is írom önöknek ezeket a bejegyzéseket.

Dr. Hermann Gábor

 

Bár azt gondolnánk, hogy felnőttkorban már lehetetlen sebészet nélkül a keresztharapást kezelni, szerencsére nagyon sokszor ez a harapási forma ugyancsak egy állcsont-kényszerhelyzet része. Felnőttkorban a keresztharapás korrekciója leginkább a fogíny visszahúzódása, arc aszimmetriájának esztétikai vonzata, vagy állkapocs ízületi probléma miatt merül fel. 

A keresztharapás kezelése több módon lehetséges

  • Amennyiben valóban csak egy-egy fog állása hozza ezt létre, akkor azokat a fogpárokat elég kezelni, melyek a keresztharapásban részt vesznek. Fogszabályozással lehetséges a kifelé dőlt fogat befelé dönteni, és a befelé dőlt fogak kifelé dönteni. Egyes esetekben az érintett fogak terápiás formai átalakítása, becsiszolása is lehetséges, vagy a fogakat valamilyen fogművel, koronával, vagy betéttel lehet átalakítani a korrekt harapás érdekében
  • Az esetek többségében a keresztharapás része a felső fogív szűkülete. A fent említett alvászavar és szájlégzés is akkor jellemző együtt járó tünet, amikor a felső fogív szűkülete fennáll. Azaz, a felső fogív fejlesztése, tágítása nagyon sok esetben a keresztharapás kezelésének részét képezi. Az egyéb tünetektől függően lehet a tágítás módját meghatározni. Kifejezett alvászavarnál javasolt a felső állcsont jelentősebb tágítása.
  • Az alsó állcsont helyzete a legtöbbször aszimmetrikus, nagyrészt ez okozza az arc megjelenésének aszimmetriáját. Azaz, a felső fogív tágítása mellett nagy feladat az alsó állcsont “középre” mozgatása. Itt több szempontot kell figyelembe venni. Szerencsére nagyon sokszor, amint megszűnik a keresztharapás kényszerítő hatása, az alsó állcsont spontán visszatér az arc középvonala irányába. Ugyanakkor, vannak esetek, amelyeknél ez nem automatikus. Azaz, az állcsontot vissza kell “szoktatni” vagy mozgatni középre. Szakmai vita tárgya, hogy ez felnőttkorban lehetséges-e sebészi állcsont-mozgatás nélkül. A HermannOrtho Fogszabályozásban személyes tapasztalatunk az, hogy az esetek többségében elkerülhető a sebészi beavatkozás. Ugyanakkor fontos szempont, hogy az ilyen esetekben, amelyekben az alsó állcsont nem tér be középre spontán, meg kell keresni az okokat. Ezek leginkább a kétoldali izomzat tónusában rejlenek. Azaz, a sikeres műtét nélküli kezelés kulcsa, hogy hatni tudjunk a kétoldali izomtónusra. Ezt egy speciális komplex kezelési módszerrel lehet elérni. Ebben szerepet játszik az alvásminőség javítása, izomtréning, légzéstréning és az izomzat tónusáért felelős idegi szabályozás kiegyensúlyozása.

A HermannOrtho Fogszabályozás kidolgozta azt a nemzetközileg is különleges programot, amely nem csak a fogazati keresztharapást kezeli sikeresen, hanem a fogívek szűkületével és az arc fejlődésével, alvásminőséggel is foglalkozik. Ez az un. Egészségközpontú funkcionális fogszabályozás. Az egészségközpontú kezelés sikeresen ad választ a felnőtt, vagy serdülőkori alvás és állkapocsízületi problémákra is.